Csillagászati rajzok az asztrofotók árnyékában.

Csillagászati rajzok az asztrofotók árnyékában.

Napjainkban, amikor mindenféle kamera megvásárolható, amivel csillagászati képeket, videókat lehet rögzíteni, vajon van e még értelme a rajzos észlelésnek vagy csupán nosztalgia? Szerintem van értelme, de ezt majd később leírom. Mint mindent, ezt a leírást is érdemes a legelején kezdeni.

Először is akik mostanában érdeklődéssel fordulnak a csillagászat felé leginkább a közösségi oldalakon kezdik a tájékozódást a téma iránt, ahol szebbnél szebb Hold, mély-ég, és egyéb képekre bukkanhatnak, amik talán még jobban megalapozzák azt a kedvet, ami miatt beruháznak az első távcsövükre. Hogy milyen is legyen az az eszköz, ebben az írásban nem térek ki, de ha vásárol valaki egy kezdő/alap felszerelést a korábban látott képekkel összehasonlítva a valós látványt könnyen csalódhat. Azok a mély-ég képek bizony nem feltétlenül egy belépőszintű felszereléssel készültek és bizony sok utómunkát igényelve szerkesztették meg őket olyannak, ahogy azt korábban láttad. Persze nem kell elkeseredni, hiszen valahol el kell kezdeni ezt a csodálatos hobbit amit talán nem is célszerű egy sok százezres felszerelést bevállalva úgy, hogy nem rendelkezel kellő ismerettel, vagy nagyon-nagyon komoly elhatározással az iránt, hogy te mindenképp asztrofotókat fogsz készíteni.

Az újonnan megszerzett távcső sokaknál elsőre a Holdra irányul, és szinte biztosan mindenki rendelkezik egy mobiltelefonnal is amiből adódik, hogy a telefonnal fogja megörökíteni a látottakat. Ez működhet is valamilyen szinten a Hold esetében, bár tény, nem olyan minőségben mint egy komolyabb fényképezővel esetleg a "célkamerák" egyikével. Ugyan ez igaz a Napra is (teljes napkorong fotókat én is szoktam készíteni mobiltelefonnal), de itt jegyezzük meg nagy betűvel, hogy TILOS a megfelelő védelem (napfólia stb...) vagy speciális távcső nélkül a Napba nézni! Még úgy se fordítsd a távcsövet a Nap felé, hogy a telefon az okuláron rögzítve van, és azt nézed. Ott a telefon lesz nagyon rövid életű! A megfelelő védelem és biztonság a legfontosabb! Napfólia, távcső, telefon. Persze itt sem kell csodát várni... A teljes napkorongot elfogadható minőségben le lehet fényképezni, de nem több. A mély-ég objektumok, nyílthalmazok, kettősök világára pedig ez már nagyon kevés. Persze lehet, hogy te vettél óragépet is, esetleg Goto mechanikát, de ez még mindig kevés lesz ahhoz a sikerhez, amit talán elképzeltél. Így már megörökítheted a látottakat több-kevesebb sikerrel. Gyakorolni jó lehet, de mi lenne ha... (és itt most induljunk ki abból, hogy egy, mondjuk 90/900 as távcső lett a választottad Eq3 mas mechanikán) lerajzolnád azt, amit látsz. Nem tudsz rajzolni? Dehogynem, csak próbáld meg.

Kezd azzal, hogy megismered a felszerelésed tulajdonságait, és egy csillagtérkép mellett az eget. Megtanulsz tájékozódni. A térkép alapján próbáld megkeresni az egyszerűbb objektumokat. Ha ezt teszed, sokkal nagyobb égismeretet szerzel, mint ha egy Goto mechanikával kezdenél és ennek a későbbiekben is hasznát veszed. Máris kezdheted a rajzolást és igazán nem igényel annyi anyagi ráfordítást mint egy kamera, egy mechanika, valamint a hozzá szükséges kiegészítők a fotózáshoz. Elég egy kemény rajztábla, néhány ceruza, radír és egy vörös fényű észlelőlámpa. Talán kezdetnek jó lesz egy könnyen megtalálható és rajzolható kettőscsillag. Mondjuk az Alkor Mizar páros vagy az Albiero. Észlelőlap mintákat az MCSE oldaláról tudsz nyomtatni, de akár magad is elkészítheted egy üres A4 es lapra. Nyomtatni sem muszáj, csupán felrajzolsz egy kört, ami az okulárod látómezeje lesz. Ezután próbáld meg lerajzolni azt, amit látsz. Csillagról csillagra. Kinézel egy csillagot, amit a látómező közepére állítasz majd jelölöd a lapon. A látómezőt képzeletben órákra felosztva látni fogod, hogy hol van a következő csillag amit lerajzolhatsz. Mondjuk három óra irányába a középső csillagodtól és a látómeződ széléhez képest középen. Rajzold fel a lapra. Ez a két csillag egy egyenes mentén lesz, ahonnan egy harmadikat arányosan fel tudsz rajzolni a lapra. Ha az első két csillagod egy szakasznak képzeled a jobboldalitól egy negyed szakasznyi távolságra a bal oldali felé és a baloldali, azaz középen lévő csillagtól egy óra irányában van a harmadik rajzolni való csillag, könnyen beazonosíthatod a helyét a rajzlapon. Több irányponthoz vagy akár a szakasz hosszához, milyen szöget zár be a harmadik csillag a képzeletbeli szakaszoddal, ha egy háromszög harmadik csúcsa lenne (de akár mindhez) viszonyítva pontosan be tudod rajzolni. Így, háromszög módszerrel apránként az egész látómezőt be "csillagozhatod". A fényesebb csillagokat 2b s ceruzával a halványabbakat hb ceruzával, de akár úgy is, hogy a fényesebb csillagokat kicsit nagyobbra rajzolod. Természetesen a fontosabb adatokat tüntesd fel a rajz mellé. Objektum név, mivel, mikor, hol észlelted, leírás stb... Máris elkészült egy észlelés. Rajz, leírás ami a valós látványt adja vissza. Mármint az okulárban látottakat. Ha érzel magadban egy kis kreativitást, akkor ezt a rajzot dolgozd át negatívvá. A fehér lapon lévő fekete csillagok akkor fekete háttéren lévő fehér csillagok lesznek. Ezzel a digitális utómunkával már tényleg olyan képet készíthetsz, amire ha valaki ránéz, azt láthatja amit te az okulárban láttál. Ez az átdolgozás PC-n de telefonon is elvégezhető bármikor. Persze a rajzolást nem muszáj a kettősökkel kezdened, de talán az lesz a legegyszerűbb téma. Rajzoláshoz, pl Hold, vagy mondjuk a Jupiter felvázolásához, kidolgozásához biztosan találsz segítséget az interneten, de akár te magad is kikísérletezheted a neked megfelelő módszert. Ami fontos, hogy ne rajzolj fel olyan csillagot, alakzatot amiben nem vagy biztos. A látásod sokat fog javulni/változni az észlelések során. Megtanulod az elfordított látás hasznosságát, megtanulod megbecsülni a csillagok fényességét, egymástól való távolságát és pozíciójukat egymáshoz képest. Bár ez rajzolás nélkül is megtanulható, sőt, jó ha tudod, de ha már észlelsz vizuálisan, jó ha lerajzolod a látottakat.

És miért is jó neked ha rajzolsz? Megismerkedsz az éggel amíg megkeresed a megfelelő célpontot, még úgy is, ha néha elkavarodsz egy-egy pillanatra a csillagok között és előröl kell kezdeni az egész keresést. Ne add fel, élvezd a kihívást. Igazi észlelőmunka a távcső mellett. Saját szemeddel láthatod azt amit megfigyelsz nem egy kijelzőn így jobban megismerheted az objektumot, a környezetét. Igen, nosztalgiafaktor is, ahogy a bevezetőben írtam, de mint olvashatod nem csupán az. Régen, amikor még nem voltak képrögzítő eszközök az észleléseket így tették elérhetővé az érdeklődők számára, szóval hagyományőrzés is a jó kikapcsolódás mellett. Kinn vagy a szabadban, megszabadulhatsz egy időre a modern világ kütyüjitől. Csak te, a távcső, a csillagok és a lap...

A rajzok hűen adják vissza a látottakat egy-egy kettősről, halmazokról, de némi gyakorlás után akár a galaxisokról, napfoltokról vagy holdi kráterekről, bolygókról is. Aki kezdő, vagy csak kíváncsi mit is láthat az okulárba tekintve nekik a legjobb példa (ha nem tudod megmutatni személyesen) egy jól kidolgozott rajz, vagy még inkább egy digitálisan átdolgozott rajz. Bár csodálatosak azok a fényképek amin pl az M 51 galaxis látható, szabad szemmel sohasem fogják olyannak látni egy távcsőben sem.

Ha fix kereted van egy távcsőre, mechanikára és abba nem fér bele minden ami a fotózáshoz kell, akkor a rajzolás egy nagyszerű alternatíva lehet. Idővel tudsz fejleszteni, ha a fotózás érdekel, de addig is élvezd ki az ilyesfajta észlelés előnyeit. Most arra inkább nem térek ki, mi van akkor ha mégsem nyeri el a tetszésed sem a fotózás sem a vizuális észlelés mert nem tart ki a lelkesedés.

Ha nem érdekel a fotózás, csak a vizuális észlelés, akkor is neked való lehet a rajzolás.

Ha szeretsz (bármit) rajzolni és érdekel a csillagászat, akkor kapcsold össze a kellemest a hasznossal. Rajzolj csillagászati rajzokat.

Sok sok egyéb mellett nem utolsó az sem, hogy egy remek kikapcsolódás. A rajzaid akár lapon, akár digitálisan átdolgozva ugyanúgy megoszthatod másokkal. Azok akik valamennyire otthon vannak a csillagászatban, még ha ők maguk nem is rajzolnak, értékelni fogják a munkád.

Igaz, hogy fentebb csak érintőlegesen tértem rá néhány dologra a rajzos észlelésekkel kapcsolatban, de talán, így is láthatod, nem egy rossz és idejét múlt dolog ez. Még úgy sem, ha sajnos egyre többen hagynak fel ezzel a módszerrel és váltanak az asztrofotózás felé. Mindkettő egyedi, de talán a rajz az ami személyesebb, ami természetközelibb, ami valóságosabb, amiben ott vagy és átélted. Szerencsére még vagyunk páran akik ezt, vagy leginkább ezt az észlelési formát részesítik előnyben. Látjuk a szépségét, a hibáit, mindazt, amit igazán csak az érezhet át aki kipróbálja és ad esélyt önmagának és a rajzainak.  

Domán Tamás